Tudástár · Rakodás
Traktor trélerezés: szabályok és jó gyakorlatok
A trélerezésnél a fuvar nehéz része nem az út, hanem az első és az utolsó húsz perc. Egy rosszul felhajtott vagy hibásan rögzített gép a legelső fékezésnél megmozdul, és onnantól már nem a menetrend a kérdés. Az alábbiakban azt szedtük össze, amit tíz év gépszállítás után minden rakodásnál ugyanúgy csinálunk, és amit gazdálkodóként érdemes tudnia, ha ott áll a felrakásnál.
Felhajtás rámpán: mielőtt a gép elindul
Az üzemképes traktor a saját kerekén megy fel a trélerre, ez a gyorsabb és biztonságosabb megoldás, feltéve, hogy a szerelvény jól áll. A tréler mindig szilárd, lehetőleg vízszintes burkolaton álljon, behúzott kézifékkel és lerakott támasztólábakkal. Sáros földúton vagy friss tarlón a rámpa megsüpped, a gép megcsúszik: ilyenkor inkább keresünk húsz méterrel arrébb egy betonos részt, mint hogy kockáztassunk.
A rámpaszög lapos mélybölcsős trélernél 10-12 fok körüli, ez a legtöbb traktornak gond nélkül járható. Alacsony hasmagasságú vagy hosszú tengelytávú gépeknél viszont a rámpa és a rakfelület találkozásánál a gép „megül”, a kritikus pont mindig ott van, ahol a hajlásszög megváltozik. Ezt előre látni kell, nem menet közben. Homlokrakodós traktornál a kanalat felhajtáskor alacsonyan, de a talajtól elemelve visszük, mert az elején lévő súly a felhajtás legmeredekebb pontján emeli meg a hátsó kerekeket.
A gép mindig lassan, egyenletes gázzal, differenciálzár nélkül megy fel, és a sofőr a rámpán nem vált irányt. Aki a felhajtás közepén megáll és visszagurul, az a gumit a rámpa élére viszi, ez a leggyakoribb sérülésforrás.
Csörlős felhúzás nem üzemképes gépnél
Ha a traktor nem indul, nem kormányozható vagy blokkol a fék, csörlővel húzzuk fel. Ez lassabb, de nem veszélyesebb, ha betartjuk a szabályokat. A csörlőkötél mögött és a rámpa oldalán senki nem tartózkodhat, a húzási vonal mentén két méteres sávot szabadon hagyunk. A húzópontot mindig a gyári vonószemre kötjük, soha nem a hídra, a rakodó karjára vagy a hátsó függesztőre.
Fontos részlet: a blokkolt fék miatt húzott gépnél a gumi csúszik a rámpán, nem gördül. Ilyenkor gumilapot vagy deszkát teszünk alá, különben a rámpa fémborítása lehúzza a gumi felületét. Ha a gép kormányozhatatlan, kell egy második ember, aki a csörlő mellől figyeli az irányt és leállítja a húzást, ha a gép megindul oldalra.
Rögzítés: lánc, spanifer, kitámasztás
A rögzítésnek nem az a feladata, hogy a gép „ne essen le”, hanem hogy erős fékezésnél és kanyarban se mozduljon el. A szabály egyszerű: a rakományt előre, hátra és oldalra is meg kell fogni, méghozzá keresztezett irányban. Traktornál ez a gyakorlatban minimum négy leszorítási pontot jelent, nehéz gépnél hatot.
- Lánc a nehéz géptesthez: 8-as vagy 10-es minőségi rakományrögzítő lánc, feszítőkarral. Mindig gyári rögzítési vagy vontatási ponthoz, soha nem a tengelyhez, a hidraulikacsövekhez vagy a lépcsőhöz.
- Keresztkötés: a láncok elöl előre-lefelé, hátul hátra-lefelé húzzanak, egymással szemben. Így a gép hosszirányban is fogott, nem csak lenyomva van.
- Spanifer a gumira: a kerekekre vetett hevederek megakadályozzák a rugózásból adódó „ugrálást”. Kisebb gépeknél önmagában is elég lehet, nagy traktornál a lánc mellé jön.
- Ékek, kitámasztás: mind a négy keréknél ék, elöl és hátul is. A homlokrakodót és a hátsó függesztőt le kell engedni és rögzíteni, a kanalat a rakfelületre támasztjuk.
- Kézifék, sebességben hagyás: behúzott kézifék, sebességfokozatban hagyott váltó, lekapcsolt akkumulátor-főkapcsoló, ha van.
A rögzítést az első 20-30 kilométer után minden esetben ellenőrizzük. A gumi összeül, a rugózás beáll, a láncok belazulnak, ez normális jelenség, nem hiba, de utána kell húzni.
Súlyelosztás a tengelyek közt
Ez az a pont, amit kívülről a legnehezebb megítélni, és amiért a rakodást a fuvarozóra kell bízni. A gép hosszirányú pozíciója dönti el, hogyan oszlik a teher a tréler tengelyei és a nyeregszeg között. Túl hátra tolt rakomány esetén a vontató hajtott tengelye tehermentesül, a szerelvény esőben elveszíti a tapadását, kanyarban kifarol. Túl előre tolva a nyeregterhelés lépi túl a megengedett értéket.
A gyakorlatban a traktor súlypontját a hátsó tengely elé, a tréler tengelycsoportja fölé pár tíz centiméterrel igyekszünk tenni, és a végleges pozíciót a szerelvény tengelyterhelés-kijelzője vagy hídmérleg alapján állítjuk be. Ha a gépen elsúly vagy folyadékkal töltött kerék van, az a súlypontot jelentősen előre viszi, ezért kérdezzük meg mindig előre.
Széles nyomtáv és ikerkerekek
Az engedély nélküli szállítás felső határa 2,55 méter szélesség. Egy 710-es gumikkal szerelt modern traktor ezt önmagában túllépi, ikerkerékkel pedig 3,5 méter fölé is kerülhet, onnantól kísérőjármű és útvonalengedély is kell, ami napokat és jelentős felárat jelent.
Ezért mindig érdemes megnézni, mit lehet leszerelni. Az ikerkerék levétele általában 20-30 perc két emberrel, és sok gépnél az állítható nyomtáv is beljebb húzható. Aki ezt a fuvar előtti napon elvégzi, az a szállítást a normál kategóriában tudja megoldani. Ha a leszerelés nem opció, például hernyótalpas gépnél vagy fixen széles önjáró permetezőnél, akkor a túlméretes útvonal tervezését legalább egy héttel előre kell indítani, mert a hatósági engedély átfutása néhány munkanap.
Amit a felrakás előtt készítsen elő
- Szilárd, sík rakodóhely, legalább 25 méter egyenes megközelítéssel
- A gép pontos tömege, szélessége és magassága, a kezelési könyvből, nem becslésből
- Leszerelhető ikerkerék, elsúly, tükrök behajtva vagy levéve
- Feltöltött üzemanyag helyett inkább kevés, a felesleges tömeg drágít
- Ha a gép nem üzemképes: előre szólni, hogy csörlős szerelvény jöjjön